HTML

radiocafé: KOTTAZŰR

egy műsor minden hétfőn este 9-kor a radiocafé-n: KOTTAZŰR - ez a műsor a zenéről szól, a zene szeretetéről. arról, hogy a zene az kell, hogy a jó zene jobb embert csinál. - ez a műsor kalandozás a zene világában. előre és hátra: az archívumoktól az új bemutatókig. helyszíne a mesés kott’azűr, ez a csendes, mégis világhírű zenei pihenőhely, melynek alföldi magaslatairól belátni a zsenik és a boldog dilettánsok házába egyaránt. formája a kottazűr, ahol találkát ad egymásnak mindenki, aki szintén zenész, szerző és előadó, rajongó vagy műértő. - a hotelportás: Bányai Gábor

Friss topikok

2010.08.05. 12:45 g.b.show

Augusztus 9.: Sándor Pál

Elfogult vagyok Palikával. Sok oka van ennek: mert nagyon szeretem a filmjeit, mert miatta hiszek még mindig a "Kell egy csapat!" romantikájában, mert ő vitt el először Mándy Ivánhoz, aki aztán "befogadott" és atyai barátommá lett, mert nagyokat bírunk veszekedni, mert ő volt a házassági tanúm... mert nagyon szeretem, amit csinál...

Hétfőn este zenei utazásra invitálom őt és örök kísérőit: minden chaplinek bohócait, minden chaplinek tágra nyílt szemű, őszinte gyerekkísérőit, miasszonyunk bohócainak bakancsait és a szerencse sárcipőit.

Tartsatok velünk!

Szólj hozzá!


2010.08.05. 12:36 g.b.show

Augusztus 2.: Virág Judit

Ő a kedvenc művészettörténészem és galéria-tulajdonosom - hogy ez milyen abszurd, amikor a neten foglalkozásként ez áll: galéria-tulajdonos, mintha az nem csupán egy állapot lenne, mert Judit művészettörténész, aki nagyon ért a képekhez, aki páratlan kedvességgel és intelligenciával terelget művészeket, érzéseket...

Remek vendég volt: mesélt Wagner-imádatáról (a Walkür mindenek felett, no meg persze az egész Ring és a Tannhauser is), irigyelhettem, hogy ő eljutott Bayreuth-ba, aztán mesélt Schubert Vonósötösének páratlan szépségű lassú tételével és Brahms Hegedűversenyével is, belekeveredtünk annak szomorú taglalásába, hogy miért veszíti el hímporát a magyar (képző)művész, amikor visszajön-hazajön a maga Párizsából...

És idéztünk Bartókot, Verdit, nagy zenészeket, korszakos énekeseket - meg keseregtünk azon, hogy Budapest miért nem élőbb, lüktetőbb, miközben az egész város maga a megtestesült lehetőség...

Jó kis beszélgetés volt, jó kis zenei utazás, mintha csak ültünk volna egy Dunaparti kávézóban, még akkor, amikor itt élet volt - vagy lesz? Sok sms-ezőnk kérdezte ezt, néhányan választ és reményt is fogalmaztak: szóval, hál'Istennek sok útitársubk akadt!

Szólj hozzá!


2010.07.24. 20:31 g.b.show

Július 26.: Káel Csaba

Azt hiszem, Sándor Pál révén ismerkedtünk össze Káel Csabával. Szellemes volt és okos. Ja, és tehetséges. Meg még munkamániás is.

A neten található hivatalos életrajza meglehetősen szűkszavú: "A miskolci születésű rendező, Káel Csaba 1989-ben végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskola film- és televízió-rendező fakultásán, Makk Károly és Szabó István tanítványaként. Több dokumentum-, rövidjátékfilm, televíziós sorozat, videoklip és közel 300 reklámfilm rendezője. Munkái közül a 'Valami véget ér' című 1992-ben az év legjobb videoklipje lett. 1997-ben a Magyar Zenetévé alapító executive producere. Operarendezéssel 1999-ben debütált Mozart: Cosi fan tutte című művének szabadtéri előadásával. Első rendezése a Magyar Állami Operaházban Haydn: Aki hűtlen, pórul jár című operája volt, majd ezt 2002-ben Erkel: Bánk Bánja követte. 2002-ben készült el Bánk Bán című opera mozifilmje, amit az Oscar-díjas operatőrrel, Zsigmond Vilmossal forgatott."

Mostanában sokat lehet olvasni új filmterveiről, többek között a Munkácsy életéről készülő moziról. Persze, beszélgetünk majd filmekről is: de elsősorban zenéről, illetve a zene kapcsán az életről. Jó lemezeket viszünk a stúdióba: lesz Bach és Mozart, Muszorgszkij és Gluck, Rameau és Pergolesi - no meg egy kis szimfonikus Pink Floyd, némi swing és Stan Getz is. Ahogyan az egy nyári éjszakához illik.

Szerintem érdemes lesz megint velünk tartanotok...

Szólj hozzá!


2010.07.18. 00:15 g.b.show

Július 19. hétfő: Török Imre

Török Imre 1970-ben végzett a budapesti közgazdasági egyetemen. 1971 és 1995 között a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-nél dolgozott különböző pozíciókban, előbb Budapesten, majd 1986-tól Angliában. 1990-től a Hilltop Neszmély Borászati Zrt. ill. jogelődjének alapítója, résztulajdonosa, 1995 óta a cég igazgatóságának elnöke.

A Hilltop Neszmély borászatban készül az én kedvenc borom, a leggyümölcsösebb Irsai Olivér. Persze nem emiatt lettek híresek... A borászat egyedülálló abban, hogy a legtöbb magyar palackozott bort exportálja Angliába. Évi 7 millió palack bor termeléséből, több mint 6 millió palackot. A világ legkeményebb borpiacára, ahol a földkerekség legjobb borászatai versenyeznek a fogyasztókért. Ebben a mezőnyben sikerült a Hilltopnak stabil piacot és többféle megbecsülést szereznie, többek között 1998-ban, amikor az „Év fehérborának” választották a pincészet Cserszegi Fűszeresét.

A Hilltop borok természetesen a hazai fogyasztók körében is népszerűek. 2009-ben kilencszázezer palack fogyott belőlük itthon. A termékek megtalálhatók szinte valamennyi áruházlánc polcán (Tesco, Auchan, Cora, CBA, Match, Spar, Interspar, Lidl), a jelentősebb éttermekben, borszaküzletekben, hotelekben és a Malév gépek fedélzetén is. A termékpaletta színes, a borászat kb. 40 féle bort termel és palackoz, valamint 3 törköly pálinka és egy tradicionális eljárással készült pezsgő is bővíti a sort.

Ha Török Imrével beszélget az ember, néhány dologra bizton számíthat: mert bankár (volt), pénzügyekben remek tanácsokat tud adni - mert szőlő-, pince- és borászat-tulajdonos, úgy beszél a borról, mint vásott, nehezen kezelhető, imádott gyermekéről - mert ritka olvasott és művelt ember, mindig pontos kéréseket tud föltenni, mindig nagyszerű történeteket tud elmesélni. Szóval öröm vele tölteni az időt.

Hogy lesz-e a stúdióban szivar? bor? - a válasz természetesen: nem. De lesz sokféle zene, és az is tud bódulatot okozni. Tartsatok velünk!

 

 

Szólj hozzá!


2010.07.10. 14:04 g.b.show

Július 12-én: N. Forgács Gábor

Hétfő este a sikeres teen movie, az Álom.net rendező-írója, N. Forgács Gábor lesz a Kottazűr vendége. Akinek ez a habkönnyű fantázia-film tulajdonképpen nem is a debütálása, mert előtte már leforgatta a Pillangók című moziját, mely a mélyszegénységben játszódó dráma. Vagyis jól mutatja ez a kettős megjelenés, hogy N. Forgács dokumentumfilmek operatőreként kezdte a pályáját, majd elment szakmát tanulni Amerikába, hogy tudjon közönségfilmet is készíteni.

N. Forgács gyűlöli az előítéleteket: és mindegy, hogy ezeket a negatív megítéléseket a szegénység vagy épp a külső megjelenés, a szépség indukálja. Hogy lesz-e a végén happy end? Ez bizony manapság minden alkotó embernek nagy dilemma. Ugyanakkor nagyon árulkodóak a rendező szavai a tini-film bemutatása kapcsán: "Számomra a mozi legfontosabb célja, hogy szórakoztasson. Azért ülök be egy filmre, hogy élvezzem a hanghatást, a látványvilágot. A realitás, a mindennapok problémáinak bemutatása szerintem a dokumentumfilmek és a televízió feladata." És hogy ezt bizonyítsa, most éppen egy olyan televíziós sorozat munkálataiba fogott bele, melynek minden egyes története a valóságon, a mindennapok olykor drámai problémáin alapul.

De hétfőn este minderről többet is hallhattok majd - és hozzá az is kiderül, hogy ez a fiatalember milyen klasszikus zenét szeret! Jó kaland lesz megint.

5 komment


2010.07.02. 19:45 g.b.show

Hétfőn: Alföldi Róbert

Július 5-én, hétfőn este Alföldi Róbert lesz a Kottazűr vendége. Alföldi igencsak sok kötöttségű hős: színész, nemzedékének egyik legizgalmasabb karaktere - rendező, sziporkázó szellemmel, újító kedvvel, mégis hatalmas alázattal a nézők felé - a Nemzeti Színház igazgatója, aki elérte, hogy a Nemzeti megint ügy legyen, de színházi és kulturális izgalom, hogy a Nemzeti a magyar progresszív színház része legyen, ne múzeum, nemzeti ereklye-hely (hej, de sokan nem szeretik ezért!) - festő és műgyűjtő, szellemes riposztozó és magányos gondolkodó. Igen, minimum ennyi minden Alföldi, a szüntelen lázban égő direktor, egykor média-fenegyerek is, de abból okosan és jókor kimutatkozott.

Amikor azt kérdeztem tőle, hogy milyen zenéket szeretne maga köré gyűjteni ebben az egy órás beszélgetésben, azonnal rávágta: Bartókot! Sokat, mindent, bármit. És még Vivaldit: az operáit (melyeket most fedez föl az utókor, amelyekből csodálatos ária-lemezt készített Cecilia Bartoli, naná, hogy ebből is hallhattok majd...). Ja és még legyen Charpentier, a francia barokknak ez a zsenije, idézünk hát majd tőle is operát (milyen érdekes, ahogyan a bel canto egyeduralmát fölváltja egy sokkal összetettebb szemlélet, amelyben az opera kezdeteihez is kedvvel nyúlunk már vissza). Meg persze lehet Sztravinszkij is - mondta, aztán már rohant is tovább -, hétfőn este időben ott leszek!

Ott lesz, tudom. És már előre sajnálom, hogy csak egy óránk lesz. Pedig akár egy teljes napig győznénk témákkal, szellemi és zenei kalandokkal. Gyertek, hallgassátok - használjuk ki ezt a szűk hatvan percet...

Szólj hozzá!


2010.06.23. 08:01 g.b.show

Június 28.: egy este Bódy Magdival

Az egyik legkitünőbb, legjobb stílusérzékű jazz-énekesnőnk lesz a június 28-i adás vendége. Amikor először hallottam tőle Kodály feldolgozásában az A csitári hegyek alatt c. népdalunkat - Márta Pista mondta, hogy neki Verdi Requiemjének Lacrimosa tétele jut eszébe mindig erről a csodálatos dallamról -, megint biztosan tudtam, hogy vannak pillanatok, amikor tökéletesn elmosódnak a határok a műfajok között. Amikor nem az számít, hogy népdal vagy jazz, hogy klasszikus vagy modern zene - csak annyi, hogy muzsika. Lehetne persze csupa nagybetűvel is írni, de nemecsekernő óta biztosan tudjuk, hogy nem ez a fontos...

Sokféle zene hallgatása közben kalandozunk majd Magdival: Bartók és Kodály persze az anyanyelv jogán velünk lesz, de Ravel, Debussy és Mahler is kihagyhatatlan az impressziók, az elmúlás, a feltámadás okán. Meg persze a romantika, Chopin, aki oly kedves az énekesnőnek. És megidézzük Cecilia Bartolit, a Varázsfuvolát meg a Carment is - csupa kedvenc, hogy megint szép esténk legyen!

Szólj hozzá!


2010.06.21. 12:44 g.b.show

Ma este: Diner Tamás fotóművész

A fények és a képek mesterével beszélgetni hangokról, zeneművekről: szép utazást ígér. Megidézni nagy kedvenceket - az utolérhetetlen Callast, a behízelgő Giglit, az alfahím Del Monacót vagy épp az isteni Carusót -, szóra, akarom mondani zenére bírni barátokat - Kocsis Zoltántól Csaba Péterig: sok-sok gyönyörű zenét jelent.

És mindehhez a sztorik, melyek jó négy évtizedet fognak át: történetek, arcok, lemezborítók, hangversenyek, ahogyan egy művész retináján nyomot hagytak.

Ma este 9-kor tehát a radiocafé 98.6-on a KOTTAZŰR Diner Tamással és megannyi zenével, friss hírekkel és örökzöld slágerekkel - már most szólok: az esti meccs úgyis uncsi lesz...

Szólj hozzá!


2010.06.18. 09:47 g.b.show

A műsor...

Sokan jeleztétek, hogy éppen nem volt időtök meghallgatni a műsort, vagy bizonyos részekre megint kíváncsiak lennétek, úgyhogy folytatom a már elhangzott műsorok hanganyagának ide idézését!

Nagyon érdekes és szép beszélgetést folytattunk Vitézy László film- és televíziós rendezővel, producerrel, az egykori Budapesti Iskola egyik legizgalmasabb alkotójával, megannyi dokumentarista filmregény lázadójával, akinek munkássága - az Iskola többi szereplőjével együtt - komoly réseket ütött az akkor "létezőnek" mondott szocializmus falán. Iróniával és pontos tényekkel mutatták meg egy rendszer abszurditását, olyan érvénnyel, hogy az máig nem veszített hatásából. Vitézy játékfilmjei, televíziós rendezései is elkötelezett művészt mutatnak - olyat, aki bár saját elmondása szerint fekete-fehérben álmodik, a világ egyetlen látható vagy hallható színéről sem akar lemondani. Hallgassátok:

 

 

Vendégem volt a remek magyar költő, Szőcs Géza is, aki szerelmese a szép zenéknek. Ő maga írt operalibrettót, versei maguk is zenélnek. Kíváncsisága hajtja, hogy megismerje és megismertesse szűkebb pátriája, Erdély zenei hagyományait: erről is beszélgettünk a műsorban, a Báthoryak udvarának európai szintű muzsikájáról - és persze Bartókról és Kodályról, azokról a gesztusokról és irányokról, melyek a magyar zenét évszázadok óta európai nyelvvé tették és teszik. Miért tudjuk rögtön egy zene hallatán, hogy az magyar? - többek között erről beszélgettünk:

 

 

Hamarosan újabb adások hanganyaga is idekerül: legközelebb a Magyar Állami Operaház két vezető alkotójával, azaz Kovalik Balázs művészeti igazgatóval, illetve Keveházi Gábor balettigazgatóval készült műsoraimat hallgathatjátok meg itt is.

Szólj hozzá!


2010.06.15. 00:16 g.b.show

Jövő hétfő: Díner Tamás

Nagyon érdekes műsor volt ez a mai: Márta Pistával bejártuk az afrikai kezdetektől az európai barokkon, romantikán, szecesszión és atonalitáson át az ázsiai zenékig a zeneglóbusz megannyi izgalmas földrészét! Még folytatjuk!

(Elnézést, volt néhány technikai malőr a mai műsorban: a zenegyűjtő, házilag írt CD olykor makacskodott... de majd fölteszem a megfelelő linkeket, hogy semmiből se maradjatok ki!)

Jövő hétfőn pedig Díner Tamás fotóművész barátomat látom vendégül a radiocafén. Nem illik levéltitkot kiadni, de hogy lássátok, miképp alakul egy műsor zenei kínálata - persze a friss megjelenéseken túl -, azt jól példázza levélváltásunk ezen darabja:

Gáborkám!
 
Tudok mesélni: Verdi - Maria Callas előadásában, és még Benjamino Gigli, Mario Del Monaco vagy épp Caruso által előadott opera darabokról.
Kortárs: Kurtág György, Kocsis Zoltán - esteleg olyan, aminek én csináltam a borítóit, Csaba Péter (akkor még Petru Csaba) erdélyi hegedűs! lehet még orgonamuzsika, mert 35 év után megjelent egy orgonakönyv - Zászkaliczky Tamással -, és lehetne valami Bogányi G. is. Új kedvencem Mali Katalin orgonaművész. Tudok beszélni még a Zeneakadémiai koncertekről, sokat fotóztam ott. Valamint a 6-os stúdió kortárs zenei programjairól (70-es évek) és régi zenei dolgokról: kedvencem a renessaince muzsika.
 
Szia, remélem ez elég...
 
Díner Tamás

Láthatjátok, remek zenék lesznek -és akik ismerik Tamást, azt is tudják: remek sztorik is lesznek!!! Mindenkit elvárunk!

Szólj hozzá!


2010.06.14. 23:43 g.b.show

A műsor...

Ahogyan ígértem...

... mostantól időről időre feltöltöm a már lement műsorok hanganyagát azok kedvéért, akik vagy nem tudták meghallgatni hétfőn este, vagy szeretnének újra belehallgatni a beszélgetésekbe meg a jobbnál jobb zenékbe...

Íme tehát az első, melyben Kamondy Zoltán rendező volt a vendégem:

 

 

És akkor legyen itt a második műsor is, nem kevésbé illusztris vendéggel, Novák Péterrel:

 

Szólj hozzá!


2010.06.09. 00:16 g.b.show

Márta István

Igen, a június 14-i adás vendége Márta Pista lesz, a kitűnő zeneszerző, az Új Színház igazgatója, a Művészetek Völgyének megálmodója. Akinek ősszel bemutatják a mobilvilág ihlette operáját.

A beszélgetés apropóját ugyan ez a készülő ősbemutató adja, de sokkal többről lesz szó: egy zeneszerző zenei szerelmeiről.

Amint többet is tudok majd a leendő választékról, megírom! Addig is: írjátok be a naptárba, hogy hétfő este 9-kor a radiocafét érdemes megint hallgatni!

Szólj hozzá!


2010.06.03. 08:12 g.b.show

Vendég a MÜPA

Hétfőn, azaz június 7-én este 9-kor a Kottazűr vendége a radiocafé-n CSONKA ANDRÁS, a MÜPA vezérigazgató helyettese!

- mert a MÜPA elképesztően jó komolyzenei programokat kínál

- mert az Operaházzal közösen világszínvonalú Wagner-előadásokat produkál

- mert egy igazgatónak is lehet muzsikából a lelke

- mert jó, sosem publikált zenéket is hoz magával

- mert érdekel...

És remélem, sokakat érdekel majd! Tegnap voltam egy gasztro-házibulin, ahol egy pasi rizlinget kortyolgatva azt mondta: Tudod, ha jó a kaja, finomak a borok és szép zenék szólnak, akkor még az ember se lesz embernek farkasa...

Mindenkit várok hétfőn este a radiocafé 98.6-on!

Szólj hozzá!


2010.05.31. 06:52 g.b.show

Mintha...

Egy délután mintha Bayreuthban... - súgta oda félhangosan egy porcelánnadrágot, csokornyakkendőt és matrózkék, kétsoros zakót viselő őszes úr a partnerének, s közben kihúzta magát, mintha erről ő maga tehetne, aztán peckesen körülnézett, más is hasonlóan érez-e, ha egyáltalán más tudja, milyen lehet az eredeti Wagner-szentélyben.

Mindez a MÜPA előtt történt, a Trisztán és Izolda első, egy kerek órás szünetében. Sokan benfenntes arccal magyarázták, tudod, óriási megterhelés ez a Wagner-opera is az énekeseknek, azért kell a felvonások között egy órás szünet, hogy összeszedhessék magukat, a kevésbé érett hallgatóság boldogan fogadta a magyarázatot, pedig a pokolba kívánta ezt az egy órát, mit lehet csinálni ennyi ideig egy színházban? lemenni a Dunapartra, átugrani a Nemzetibe, bekukkantani egy kiállításra? Az öregúr sokat tudó mosollyal nézett el a magyarázók mellett, aztán visszafordult láthatólag jóval fiatalabb partneréhez, tudod, az igazi oka ezeknek a hosszú szüneteknek, hogy találkozni lehessen másokkal, mindenkivel, az úri közönséggel, megbeszélni fontos dolgokat, lehet akár Wagnerről is szó, de nem kötelező, elröppen ez az egy óra, jaj, de szerettem én ezt Bayreuthban is!

Pár méterrel odébb nagyobb társaság verődött össze. Mobiltelefonok a kézben, élénk eszmecsere. Kiderült, a kormányalakító, kormányünneplő naggyűlést nézik. A Duna vonalán ez nincs is messze, csak egy pár híd, és ott lehetnénk az élet sűrűjében. Az öregúr legyint: minek? ha egyszer itt lehetek, ahol Trisztán és Izolda szerelme már megint nem teljesül be, ahogy sose is teljesülhetett, valahogy úgy, ezer bocsánat a blaszfémiáért, ahogyan Moore írja, "Ez a nő össze tudná törni a szívem. Ezért a nőért szívesen elégnék. Ezt a nőt el tudnám veszteni, utána keményen inni, mély értelmű verseket írni, és a csatornában halni meg tüdőgyulladásban. Ezért a nőért.", de a végén meghal maga a szerelem, nemcsak Izolda és Tisztán. És látom az öregúron, hogy életében sokadszor siratja már el a szerelmet, a konkrétakat, melyek megadattak neki, az el nem jötteket és a be nem teljesülteket csakúgy, kifogástalanul elegáns, és nem érti, miről beszélnek azok ott mobillal a kezükben, mi lehet az a fontos, amiért ezt az egy, három, hat órát nem hajlandók kivenni a mindennapi körforgásból, mire ez az izgatottság, amikor a beteljesülés és az elmúlás kéz a kézben járnak.

Forradalom volt ez, mi más?! - hallom a mobilosok irányából. Egy délután mintha Bayreuthban - makacskodik tovább az öreg. Elbűvölten hallgatom az előadást, de mindvégig az agyamban lüktet a két mondat, a két indulat, a két figyelem, a két élmény.

Aztán előadás után elköszönök az öregúrtól, sosem láttam idáig, de végül is ő hatalmazott fel az ismeretségre, látom a másik csoportot is, odaköszönök az ismerősöknek, majd megyek a kocsimhoz. Feltörték, kifosztották. Mikor? A mintha forradalom és a mintha Bayreuth alatt.

Itthon vagyok.

Szólj hozzá!


2010.05.29. 00:28 g.b.show

 

kottazűr
Ugye nem felejtitek: HÉTFŐN ESTE KOVALIK BALÁZS, A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ MVÉSZETI IGAZGATÓJA A KOTTAZŰR VENDÉGE!!! Tehát hétfőn este 9-kor, azaz a szokott időben találkozunk a 98.6-on'
 
Lesz miről beszélgetnünk...
- hogy miért tartják egyesek a hazai operajtszás megváltójának, mások meg olyan autokrata rendezőnek, aki tönkreteszi az operát?!
- hogy mi köze van Handel Xerxes-ének a palesztin háborúhoz?
- hogy Fidelio és Jézus történetének összekapcsolása blaszfémia vagy művészi vallomás?
- hogy miért Mefistofelét rendez jövőre: talán az ördög eljövetele van napirenden?
- hogy miért szállt ki a Bánk bán körüli vitákból, hogy miért gyűlöli, ha Erkelt is kitűznék a sovinizmus zászlajára?
 
Egy óra beszélgetés őszintén a zenéről, a zene ürügyén egy megszállott művésszel!

 

Szólj hozzá!


2010.05.29. 00:22 g.b.show

 

kottazűr Az ERKEL SZÍNHÁZ sorsa, gondolom, sokakat érdekel. Vannak, akik azt mondják, nem kellett volna lebontásra ítélni, át lehetett volna alakítani, modernizálni. És akkor már kész is lehetne, hogy megkezdődhessen az Operaház színpadi rekonstrukciója.

Mások már látták vagy látni vélték az építészi terveket is, melyek az Erkel helyén egy izgalmas épületegyüttest képzelnek, sokfunkciójú tömböt, benne modern színházzal, ahol majd 100 estét kap az Operaház, a többi meg a zenés műfaj befogadó előadása lehet - de lesz itt üzletközpont, konferenciaterem és még sok más.

Nagyon kíváncsi vagyok a KOTTAZŰR hallgatóinak és ezen oldal olvasóinak a véleményére: ők milyennek képzelik az új Erkel Színházat? vagy Központot? kívülről-belülről...

Vitassuk meg?!

 

Szólj hozzá!


2010.05.29. 00:15 g.b.show

 

kottazűr 2011-ben az Operaház bemutatja a BÁNK BÁNT, Erkel nemzeti operáját. Igen, bemutatja: mert a kritikai kiadást szólaltatják meg, nem a mindannyiunk által ismert Nádasdy-féle átdolgozást. Ez a partitúra bizony óriási meglepetéseket fog okozni!

A szövegkönyv esetében nem lehetett visszanyúlni az eredetihez: olyan prozódiai megoldások vannak benne ugyanis, amit a mai, öntudatlanul is Kodály énektanításán edzett fül nem fogad el.

Ráadásul mindehhez egy világhírű olasz opera-rendezőt kértek föl - talán abból a megfontolásból is, hogy én pl. mindmáig a legizgalmasabb prózai Bánk-előadást egy észt színháztól láttam, akiket nem kötött a tisztelet és a hagyomány gyönyörű béklyója...

Lehet, hogy kétféle Bánk-előadást kellene repertoáron tartani? Mondjuk a Káel Csaba-féle klasszikust meg ezt az eredetihez visszanyúló, mégis tán borzolóbb szemléletűt, amelyet majd Cesare Lievi állít színpadra? Ma még nincs, nem lehet válasz ezekre a kérdésekre.

De a vita már megindult. És már nem mentes az indulatoktól... Pedig a felhorgadások nem vezetnek sehová. A beszélgetések, a zenében való elmélyedés annál inkább.

Vitassuk meg?!

 

Szólj hozzá!